A polisztirol beton a könnyűbetonok egyik fajtája, amikor is a betonba polisztirol gyöngyöket
keverünk. Alapanyaga az expandált polisztirol gyöngy, vagy őrlemény, melynek testsűrűségét víz,
cement, speciális adalékanyag használatával állítjuk be. A polisztirol gyöngyök egyszerre dúsítják és
könnyítik a betont, számos előnyös tulajdonságot (pl. jobb hőszigetelő képesség, könnyebb súly)
biztosítva ezzel.
Fém tartószerkezeti elemek tartóssága (korrózióvédelem minimum 275g/m² horganybevonattal)
minimum 50 év. Polisztirolbeton építőelemek tartóssága min. 50 év.
A 2013. évi V. törvény és az 1999/44/EK irányelvek alapján az általunk gyártott termékek
minőségére garanciát vállalunk.
A Generali biztosítónál - az általunk gyártott termékekre - Európa területére kiterjesztett
termékfelelősség-biztosítással rendelkezünk.
Ék-csappal hossztoldott tömör faelem teherviselő szerkezetekhez EN 15497 szerint. Műszárított,
szilárdság szerint osztályozott és gyalult tömör épületfa, melyet hossztoldással a kívánt hosszúságúra
gyártanak. Magas szintű igényeket elégít ki a vágásmód, a felületi megmunkálás, a mérettartósság és a
fanedvesség tekintetében.
A termék előnyei:
- Mérettartó, a mesterséges szárításnak köszönhetően, max. 18% nedvességtartalommal, ami azt jelenti, hogy beépített állapotban minimális deformáció, és szinte semmilyen repedés nem várható.
- Ragasztása (hossztoldás esetén) vízálló, így kültérben is használható
- Építészeti favédelem a technikai szárítás által
- A felületek gyalultak, az élek fózoltak
A szerkezeti fa szilárdsági osztálya 24 N/mm2-es hajlító szilárdságú fenyő szerkezeti fa
A korszerű tetőszerkezetek fakapcsolati kötőeleme, ami két oldalról a fába préselve roncsolásmentes kapcsolatot biztosít a faszerkezetek rúdjai között. A szeglemez egy vékony 0,8-2 mm vastagságú, nagyszilárdságú horganyzott acéllemez, amiből a gyártás folyamán stancolással szegeket szúrnak, hajlítanak ki. A szeglemezek karmainak geometriája megkönnyíti a fába való bepréselésüket, ugyanakkor szeglemez tüskék helyzete megakadályozza a szeglemezek kihúzódását a fából.
Alkalmazott technológia a faelemek szeglemezes kapcsolatokkal történő rögzítéséhez. Cégünknél a kétoldali préselés hidraulikus présgéppel, ún. C-préssel történik, mintegy 150 bar nyomás alatt. A csomópontok csatlakozásánál a szeglemezeket a gyártmánytervben előírt módon helyezik rá a faszerkezetekre. A technológia előnye, hogy a csomópontokba egyidőben történik a kétoldali lemez préselése, így a szeglemezes szerkezet végig vízszintes marad, az egymáshoz rögzítésre kerülő faelemek nem tudnak elmozdulni, eltekeredni.
Az építőanyagokat a tűzvédelmi előírások alkalmazása szempontjából tűzvédelmi osztályokba (A1; A2; B; C; D; E; F) sorolják. A1, A2 a legkedvezőbbek, F a legkedvezőtlenebb.
A1: NEM ÉGHETŐ, csak neméghető anyagot tartalmaz.
A2: NEM ÉGHETŐ besorolású anyag, de tartalmaz éghető anyagot is.
B: NEHEZEN ÉGHETŐ, tűz esetén nem történik teljes kiégés, de az anyag hozzájárulhat a tűz terjedéséhez
C: KÖZEPESEN ÉGHETŐ (nehezen gyúlékony anyagok), a tűz megjelenését követően 10-20 percen belül megtörténik a teljes kiégés
D: KÖNNYEN ÉGHETŐ (gyúlékony anyagok), a tűz megjelenését követően 2-10 percen belül megtörténik a teljes kiégés
E: GYÚLÉKONY, tűz esetén az anyag 2 percen belül teljesen kiég
F: KÖNNYEN GYÚLÉKONY, tűzzel szembeni viselkedése nem meghatározott, vagy nem rendelkezik semmilyen vizsgálattal
A1: NEM ÉGHETŐ, csak neméghető anyagot tartalmaz.
A2: NEM ÉGHETŐ besorolású anyag, de tartalmaz éghető anyagot is.
B: NEHEZEN ÉGHETŐ, tűz esetén nem történik teljes kiégés, de az anyag hozzájárulhat a tűz terjedéséhez
C: KÖZEPESEN ÉGHETŐ (nehezen gyúlékony anyagok), a tűz megjelenését követően 10-20 percen belül megtörténik a teljes kiégés
D: KÖNNYEN ÉGHETŐ (gyúlékony anyagok), a tűz megjelenését követően 2-10 percen belül megtörténik a teljes kiégés
E: GYÚLÉKONY, tűz esetén az anyag 2 percen belül teljesen kiég
F: KÖNNYEN GYÚLÉKONY, tűzzel szembeni viselkedése nem meghatározott, vagy nem rendelkezik semmilyen vizsgálattal
Tűzvédelmi alosztály, mely a füstfejlesztés szerinti besorolást jelöli. S1 a legkedvezőbb, s3 a legkedvezőtlenebb:
s1: nincs füstfejlesztés
s2: korlátozott füstfejlesztés
s3: erős füstfejlesztés
s1: nincs füstfejlesztés
s2: korlátozott füstfejlesztés
s3: erős füstfejlesztés
Tűzvédelmi alosztály, mely az égve csepegés szerinti besorolást jelöli. D0 a legkedvezőbb, d2 a legkedvezőtlenebb:
d0: nem csepeg, nincs olvadék
d1: nem égve csepeg, van olvadék
d2: égve csepeg, van olvadék és a csepegés égéssel jár
d0: nem csepeg, nincs olvadék
d1: nem égve csepeg, van olvadék
d2: égve csepeg, van olvadék és a csepegés égéssel jár
nem éghető minősítésű (de éghető anyagot is tartalmazó) anyag, tűz esetén nincs füstképződés, nincs olvadék, nincs csepegés
Annál biztonságosabb az épületszerkezet, minél tovább ellenáll a tűzhatásnak (minél nagyobb a REI száma).
R- Teherhordó képesség: A tűz keletkezésétől számítva hány percig tartja meg a szerkezet a szerkezeti stabilitását.
E- Intergritás: Elválasztó funkciójú épületszerkezet azon tulajdonsága, hogy a tűz keletkezésétől számítva hány percig képes ellenállni a tűznek anélkül, hogy a tűz, vagy a forró gázok átterjedjenek a tűzzel nem terhelt oldalra.
I- Szigetelés: A tűz keletkezésétől számítva hány percig nem melegszik át az épületszerkezet annyira, hogy a hőátadás miatt továbbterjedne a tűz a tűzzel nem terhelt oldalra.
R- Teherhordó képesség: A tűz keletkezésétől számítva hány percig tartja meg a szerkezet a szerkezeti stabilitását.
E- Intergritás: Elválasztó funkciójú épületszerkezet azon tulajdonsága, hogy a tűz keletkezésétől számítva hány percig képes ellenállni a tűznek anélkül, hogy a tűz, vagy a forró gázok átterjedjenek a tűzzel nem terhelt oldalra.
I- Szigetelés: A tűz keletkezésétől számítva hány percig nem melegszik át az épületszerkezet annyira, hogy a hőátadás miatt továbbterjedne a tűz a tűzzel nem terhelt oldalra.
Az U érték, azaz hőátbocsátási tényező, egy felület jellegű szerkezet (pl. egy külső fal vagy lapostető) hőszigetelésének a jellemzője. Amint a mértékegysége (W/m2K) is mutatja, azt fejezi ki, hogy egy adott szerkezet egységnyi felületén (1/m2), egységnyi hőmérsékletkülönbség hatására (1/K) mekkora hőáram (W) halad át.
Az anyagok különféle mértékben vezetik a hőt. A vezetés mértékének a jellemzésére használjuk a hővezetési tényezőt (λ), amely egy anyagi állandó. A hővezetési tényező számszerű értéke azt a hőmennyiséget adja meg, amely az adott anyag egységnyi keresztmetszetén, egységnyi hőmérséklet-gradiens hatására időegység alatt áthalad.
Mértékegysége: W/mK
Mértékegysége: W/mK
ETAG 007 figyelembevételével-szakértői értékelés. (ÉMI: NMÉ A-51/2014)
A Nemzeti Műszaki Értékelés műszaki előírás, amely a sorozatban gyártott építési termékre vonatkozó más műszaki előírás hiányában a gyártói teljesítménynyilatkozat alapdokumentuma, szintek, osztályok vagy leírás megadásával tartalmazza a termék tervezett felhasználásához kapcsolódó, nyilatkozatba foglalandó alapvető jellemzőket, továbbá meghatározza a teljesítményállandóság értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszert.
Műszaki értékelő szervezet. október 25-től az ÉMI végzi az építési termékek európai és nemzeti műszaki értékelését, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal kijelölése, továbbá az Európai Bizottság jóváhagyása alapján.
Az egész Európai Unió területén érvényes Műszaki Értékelést (ETA) az Európai Műszaki Értékelő szervezet (EOTA) tagszervezetei adhatnak ki. Az ÉMI Nonprofit Kft. az EOTA teljes körű tagjaként jogosult Európai Műszaki Értékelés kiadására.
Az Európai Műszaki Értékelő Szervezet tagszervezete (ÉMI) által kiadott, meghatározott építési termékre vonatkozó, Európai Unió területén érvényes dokumentum. Az építési termék
teljesítményének az alapvető jellemzői vonatkozásában a megfelelő európai értékelési dokumentummal összhangban végzett dokumentált értékelése. Az érvényes ETA-k listája a emi.eu oldalon megtekinthető.
Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételeket az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete, közkeletű nevén a CPR (Construction Products Regulation) szabályozza. A CPR célja az építési termékekre alkalmazandó jogi keret egyszerűsítése. A rendelet meghatározza az építési termékek forgalomba hozatalának feltételeit, továbbá az építési termékek teljesítményének értékelésére vonatkozó követelményeket, valamint a CE-jelölés használatának feltételeit. A CPR egy része már 2011. április 24-től hatályos, de az érdemi részét, amely az építési termékek forgalmazására vonatkozik, csak 2013. július 01-től kell alkalmazni.
Az Európai Gazdasági Térségben bizonyos értékesített termékek kötelező megfelelőségi jelölése 1993 óta. A jelölés azt hivatott jelezni, hogy a termék a rá vonatkozó előírásoknak megfelel és szabadon forgalmazható az EGT belső piacán.
Egy építési termék egy építménybe akkor építhető be, ha a termék teljesítményét teljesítménynyilatkozat igazolja. A teljesítménynyilatkozat az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja. A teljesítménynyilatkozat két meghatározó műszaki tartalmú alapdokumentuma, az Európai Műszaki Értékelés (ETA), illetve a Nemzeti Műszaki Értékelés.
Értékelési eljárás, amely bizonyítja, hogy egy termékkel kapcsolatos, meghatározott követelmények teljesültek. Amennyiben közvetlenül alkalmazandó jogszabály előírja, a termék csak megfelelőségértékelési eljárást követően hozható forgalomba, vagy forgalmazható. A megfelelőségértékelési eljárást a gyártó köteles a jogszabályban meghatározott módon elvégezni (önellenőrzéssel az üzemi gyártásellenőrzési rendszer keretein belül), vagy elvégeztetni (kijelölt tanúsító szervezet bevonásával). A megfelelőségértékelési eljárás lefolytatását minden esetben valamilyen megfelelőséget igazoló dokumentum igazolja (pl: megfelelőségi tanúsítvány, gyártói megfelelőségi nyilatkozat).
A tetőszerkezetek neuralgikus pontja. A farontó gombák és rovarok a faanyag legfőbb biológiai károsítói. Megfelelő kémiai védelem nélkül bejutnak a faszerkezetbe, és károsítják, lebontják azt. Az utólagos helyreállítás, a tartók részleges vagy teljes cseréje rendkívül költség- és időigényes, ezért a megelőzésre érdemes.
Specifikus hőkapacitás, az anyag egységnyi tömegével közölt hő és az ennek következtében létrejött hőmérsékletnövekedés aránya. Vagyis a hőkapacitás az adott építőanyag hőmérsékletváltozásra való reakciójára, az anyag hőtehetetlenségére utal. A SIXBAU polisztirolbeton hőkapacitása: 1,6 + - 0,2 kJ kg -1 K-1
© 2024 Szerelvénybolt Kft. minden jog fenntartva | A weboldalon szereplő információk tájékoztatú jellegűek!